Érzékelés és észlelés

 

Mi a különbség a kettő között?

Az érzékelés során az érzékszerveink különböző információkat fogadnak be a külvilágból.

Az észlelés folyamatának segítségével pedig ezeket az információkat értelmezzük – ehhez már az idegrendszerre is szükség van.

Az iskolai tanulás feltétele, hogy mindkét funkció megfelelően működjön.

Az írás, olvasás elsajátításához a látásra és a hallásra van szükség. Ezeket a funkciókat születéstől kezdve rendszeresen ellenőrzik a védőnők, gyermekorvosok, így jó eséllyel óvodáskor végére kiderülnek az esetleges problémák és orvosolni is lehet azokat.

 

 

Látás problémái

 

 

 

 

Idegrendszeri háttér

 

A látás és a mozgás fejlődése szorosan összefügg már a kis csecsemőknél is. A látószerv kezdeményezi a baba mozgását, a tapintással is szoros összefüggésben áll, valamint az idegrendszer több területének összehangolt működése is szükséges hozzá. A túlságosan ingerszegény környezet hátráltathatja ennek a folyamatnak a fejlődését.

Amikor a pici babák megtanulnak ülni, majd felállni, akkor kezdi el az idegrendszer egyesíteni a két szem különálló látásérzékelését.

Káros lehet, ha a babát túl korán felállásra, járásra tanítgatják, amikor az idegrendszeri érés még nem jutott el a megfelelő szerveződési szintre.

 

Látásélesség

 

Ha a látásélesség nem megfelelő, gyakran azt vesszük észre, hogy egy gyermek rendszeresen túl közel hajol a mesekönyvhöz, kirakójátékhoz. Természetesen ez problémát fog jelenteni az iskolában is.

Szemészeti vizsgálat és szemüveg használata szükséges ilyenkor.

 

Színek megkülönböztetése

 

Mivel óvodáskorban még tanulják a színek megnevezését a gyerekek, 3-4 évesen még nem derül ki, ha egy gyermek színtévesztő. Ha 5-6 éves korban is bizonytalan még az alapszínek felismerésében, érdemes szemészeti vizsgálatot végezni.

 

Játékötletek

 

Az 5. iskolaelőkészítő foglalkozás 3. játéka során is ellenőrizheted, hogy felismeri-e helyesen a színeket a gyermeked.

Az Ismerd meg a színeket játékcsomagban is a színek felismeréséhez kapcsolódó játékokat találsz. (Ha 1 éves Játéktár előfizetéssel rendelkezel, le is tudod tölteni – ezen az oldalon találod meg.)

Néhány ötletet itt is olvashatsz.

 

 

 

 Perifériás látás

 

3 éves korban a gyerekek perifériás látása még nem tökéletes, nehezen veszik észre az oldalról közeledő társaikat. Természetes érési folyamat során az iskolába lépés időszakára ez a képesség fejlődni fog.

A perifériás látásnak az olvasásnál lesz majd fontos szerepe. A szűk perifériás látású gyermek nem tud elegendő betűt “átfogni” a szemével, így az olvasása is nehézkes lesz.

 

Játékötletek

 

A perifériás látás fejlődését elsősorban mozgásos játékokkal tudjuk jól támogatni. A csoportos futó- és fogójátékok során a gyermek egyre inkább megtanulja érzékelni a látás perifériáján mozgó társaikat, és mozgásukat is igyekeznek hozzájuk igazítani.

Székfoglaló játék is hasznos 🙂

 

Gestalt látás

 

A rész-egész viszony felismerését jelenti. Az óvodás évek alatt kialakul a szilárd képzet a tárgyakról, az eltakart, ill. hiányzó részletet könnyedén kiegészítik a gyerekek képzeletük segítségével.

Szintén szerepe lesz az írás-olvasás során, hiszen a szavak betűkből épülnek fel, a mondatok pedig szavakból. Mindkét esetben megtalálható a rész-egész viszony szervezettsége.

 

Játékötletek

 

A rész-egész viszony érzékelését fejleszti minden puzzle játék, a 4. iskolaelőkészítő foglalkozás 3. feladatánál is találsz egyet.

A  gyurmával kiegészített képek szintén ezt a képességet fejlesztik.

Mágneses kirakójátékok, minta alapján elkészített mozaik képek szintén hozzájárulnak a rész-egész viszony megértéséhez.

Egyszerű játék a rajzok kiegészítése, hiányzó részletek megrajzolása. Ezt ketten is játszhatjátok: egyikőtök elkezd egy rajzot, a másik tetszése szerint befejezi.

Képeskönyvek, böngésző könyvek oldalain egy adott részlet megkeresése szintén fejleszti ezt a képességet.

 

 

Alakállandóság

 

Ennek a képességnek a birtokában a gyerekek felismerik az adott formákat akkor is, ha azok eltérő méretűek, színűek. Így fogják majd felismerni az írott- és nyomtatott-, kis- és nagybetűket is megfelelően.

 

Játékötletek

 

Azonos formák megkeresése képeken, feladatlapokon. Itt is találsz ilyeneket.

Építőelemek, logikai készlet elemeinek szétválogatása szín, forma, méret szerint. A 6. iskolaelőkészítő foglalkozás 4. játéka is hasonló.

Fotós játék: bármerre is jártok a nap folyamán, keressetek mindenhol egy általatok kiválasztott formát, szimbólumot. Ez lehet például: háromszög, szív, csillag, kör stb. Fotózzátok is le ahol ilyet találtok! Figyelhetitek a közlekedési táblákat, kirakatokat, boltok feliratait, újságok címlapjait, de az otthoni tárgyakat is. Nézegessétek meg a gyűjteményt: milyen sokféle képetek lett, és mégis mindegyik ugyanazt ábrázolja.

Ezt a játékot régebben mi is kipróbáltu, szíveket kerestünk mindenhol:

 

 

Ha már ismerkedtek a betűkkel, keresgélhettek újságokban, utcán lévő táblákon adott betűket. Figyeljétek meg, milyen sokféle formájú, színű, méretű lehet például egy A betű!

 

Alak-háttér észlelése

 

Ez a képesség a zavaró tényezők kiszűrését jelenti – a gyerekek képesek egy adott tárgy (betű) körvonalát észlelni a többi részlettől függetlenül.

Játékötletek

Ilyen típusú feladatot találsz a 2. iskolaelőkészítő foglalkozás 3. játékánál.

Sok szereplőt, részletet ábrázoló képen kerestessünk meg a gyerekekkel egy adott dolgot. Először viszonylag nagyobb, jól látható legyen, aztán egyre kisebb. Böngésző típusú könyvekben találsz ilyen oldalakat. Egy példát itt is láthatsz.

Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése, megnevezése. Ilyen oldalt egyszerűen készíthetsz úgy, hogy kisebb használati tárgyakat egy lapra teszel és körberajzolod azokat úgy, hogy fedjék, takarják egymást.

Firkáljatok össze egy lapot, majd rajzolj rá egyszerű formákat, amelyeket fel kell fedeznie gyermekednek.

 

Szemfixáció

 

Az a képesség, hogy egy adott pontra tudja-e rögzíteni a tekintetét a gyermek, ill. tudja-e azt követni amikor elmozdul.

Ilyen típusú feladatot találsz a 3. iskolaelőkészítő foglalkozás 3. játékánál.

 

Azonosságok, különbözőségek felismerése

 

Az apró eltérések felismerése nagyon fontos lesz majd az írás, olvasás tanulás során. Egyes betűket csak az ékezet, vagy kis eltérés a vonalaknál különböztet meg egymástól. Pl. a- á, d-b, n-ny …stb.

Ezt a képességet az óvodás évek alatt először tárgyakon, személyeken, majd képes, kártyás játékok segítségével, végül pedig feladatlapon fejlesztjük.

 

Játékötletek

 

Mi változott meg? játék – itt is találsz rá példát és ebben a bejegyzésben is.

Sokféle kártyajáték is támogatja ennek a fejlődését: fekete Péter, UNO, a magyar kártyával játszható színre színt, vagy más párkeresős kártyajátékok.

A memóriajátékok esetén is szükség van az egyforma képek beazonosítására.

A 4. iskolaelőkészítő foglalkozás 6. feladata is ehhez kapcsolódik.

A Nyári játékcsomagban is több ilyen oldalt találsz. (Ha 1 éves Játéktár előfizetéssel rendelkezel, le is tudod tölteni – ezen az oldalon találod meg.)

 

Hallás problémái

 

A hallás megfelelő működése a beszéd kialakulásához is nélkülözhetetlen. Halláskárosodás esetén a beszéd, mint kommunikációs eszköz sem működik megfelelően, így a külvilág nem lesz megfelelően értelmezhető a gyermek számára, ami bizonytalanságot, egyfajta beszűkülést is okoz a számára.

Mivel a hallás vizsgálata már pici kortól működik, nagy valószínűséggel ez korán kiderül.

Az óvodás években a gyakori fülgyulladással járó betegségek is okozhatnak halláscsökkenést, amit általában észre is szoktunk venni. Néha az a jele, hogy a gyerekek nem megfelelően ejtenek bizonyos szavakat (és ez gyakran, rendszeresen előfordul a beszédükben) – lyenkor ez azért történik, mert nem is hallják pontosan a kiejtendő hangokat. Audiológiai vizsgálat ki tudja deríteni, hogy áll-e a háttérben halláscsökkenés.

Iskolás életkorra ezt fontos tisztázni, hiszen az írás, olvasás feltétele a pontos beszédhang hallás.

 

Idegrendszeri háttér:

 

Az idegrendszer tekintetében a jobb oldali félteke feladata a beszéd dallam, -ritmus, -hangsúly feldolgozása, illetve a hallási figyelem fenntartása, a bal félteke viszont a fonetikai kódolásért felel.

Ha az idegrendszeri szerveződésbe hiba csúszik, beszédhiba, dadogás, meglassúbbodott beszédhallás fordulhat elő.

 

Hallási (auditív) figyelem

 

Akkor megfelelő, ha a gyermek akkor is meghallja amit mondunk neki, amikor nem lát bennünket, nem vagyunk a látóterében.

Gyakran előfordul a gyerekeknél, hogy hallják amit mondunk, csak más okból nem reagálnak – belemerültek a játékba, vagy nem “akarják” meghallani amit mondunk nekik (például, hogy ideje lefeküdni).

Amennyiben ennek a gyanúja felmerül, mindenképpen érdemes hallásvizsgálatot végezni.

 

Hangok kiemelése a háttérzajból

 

Ennek a képességnek a hiányára is könnyen fény derül, amikor például az ovis csoport alapzajában nehezebben hall a gyermek, az otthoni csendes környezetben viszont nincs ilyen problémája.

 

Hangok felismerése, megkülönböztetése

 

Először a hétköznapi élethez tartozó ún. zörejeket tudják felismerni és megkülönböztetni a gyerekek. Ehhez találsz játékötletet a 11. iskolaelőkészítő foglalkozás leírásában.

Iskolás korra viszont pontosan kell hallaniuk a beszédhangokat is. Ilyen típusú játékot találsz a 3. iskolaelőkészítő foglalkozás 5. játékánál is, ill. a 7. iskolaelőkészítő foglalkozásnál is találsz egy anyanyelvi játékot.

 

Magas – mély;  halk-hangos

 

Óvodáskorban a viszonylag nagy különbségek felismerésére képesek a gyerekek.

5-6 éves korra már meg tudják különböztetni a magas – mély hangokat, ill. a halk és hangos fogalmakkal is tisztában vannak.

 

Belső hallás

 

A belső hallás tulajdonképpen a zenei halláshoz tartozik, azt jelenti, hogy a gyerkőc magában is tud “énekelni” egy dalocskát, vagy tudja folytatni a hangosan elkezdett dalt hang nélkül, csak magában.

Ezt a játékot dallambújtatásnak hívjuk. Elkezdjük például énekelni a “Bújj, bújj, zöld ág…” dalocskát, majd az első sor után magunkban folytatjuk, aztán újra hangosan énekeljük.

 

Játékötletek

 

A látással kapcsolatosan itt is találsz játékötleteket.

A halláshoz kapcsolódó ötleteket pedig itt olvashatsz.