Szeptemberben egy kedves hozzászólást kaptam az egyik bejegyzéshez, amelyben Éva a következőket írta:
“Nagyon örülnék egy illusztrációnak a Sün, akit meg lehetett simogatni (Mihail Pljackovszkij) meséhez. Szerintem sokan mások is fel tudnák használni az őszi, ill. anyák napi projektjükhöz.”
Ha esetleg nem ismered ezt a kedves, őszi történetet, olvass tovább 🙂 ! Lehet, hogy neked is megtetszik majd, és a bábok segítségével nem csak elmesélni tudod, hanem később el is játszhatjátok a gyerekekkel!
Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni
Nincs olyan sün a világon, amelyik ne lenne tüskés. Annyi szúrós tüskéjük van a sünöknek, hogy még hozzájuk sem lehet érni. Megsimogatni őket pedig egyenesen lehetetlen. Nem is simogatta meg őket soha senki. Azaz, egy kis sünt mégiscsak megsimogattak. Hogyan történt? Elmesélem.
A kis sün az erdőben kószált. Egyszer csak észrevett egy fatönköt. A tönkön egy nyuszi üldögélt, és tejbegrízt evett a tányérjából. És nem ám akárhogyan, hanem kanállal. Megette a nyuszi az összes tejbegrízt, és azt mondta:
– Köszönöm, anyukám!
A nyuszi mama odament hozzá, a mancsával megsimogatta, és megdicsérte a kis nyuszit:
-Ez aztán derék dolog! Milyen jól nevelt csemetém van nekem!
A kis sün, akit még soha senki nem simogatott meg ilyen gyengéden, hirtelen elszomorodott. Annyira elszomorodott, hogy még sírva is fakadt.
A nyuszi mama meglátta, hogy a kis sün sír, és megkérdezte tőle:
-Ki bántott téged?
-Senki nem bántott -felelte a kis sün.
-Hát akkor miért könnyes a szemed?
-Mert meg tetszett simogatni a kis nyuszit.
-Téged talán nem szokott megsimogatni az anyukád?
-Nem szokott megsimogatni. Engem senki nem simogat meg.
-Megsimogatnálak én szívesen, ha nem lennél ilyen tüskés. -sajnálta meg a nyuszi mama a kis sünt.
-Hát persze, hogy megsimogatna. -szólalt meg a kis nyuszi, -de a tüskéid megszúrnák a mancsát.
-És ha nem lennék tüskés? -kérdezte hirtelen a kis sün.
-Az egészen más lenne. -mondta a kis nyuszi. -De hiszen az lehetetlen!
-Lehetséges! -kiáltott egy nagyot a kis süni.
Összegömbölyödött, és kezdett ide-oda hemperegni a lehullott leveleken. A levelek rátapadtak a tüskéire, és a kis sün nemsokára egy tarka labdához hasonlított.
Amikor ez a labda odagurult nyuszi mamához, az először nem is értette, miről is van szó. De a süni kidugta a levelek közül fekete orrocskáját, és azt dünnyögte:
-Ugye, most már egyáltalán nem vagyok tüskés?
Nyuszi mama elmosolyodott, és megsimogatta a kis sünt:
-Te vagy a legderekabb és legtalálékonyabb kis sün a világon! -mondta.
Ha tetszett a mese, töltsd le az oldalakat, nyomtasd ki a bábokat műszaki rajzlapra, ragaszd egy-egy papírgurigára és már játszhattok, mesélhettek is velük!
Ha igazán tartóssá szeretnéd tenni a bábokat, akkor laminálhatod is az oldalakat, ekkor biztos, hogy évekig tudjátok majd használni.
Süniből egy másik változat is készült: egy igazi “tarka labda”, mint a mesében 🙂 .
Megtaláljátok a történetet négy kép formájában is, amit sorrendbe tudnak rakni a gyerekek és ez alapján is el tudják mesélni a mesét.
Ha bábozol, mesélsz a gyerekeknek, ők is kedvet kapnak majd ahhoz, hogy eljátsszák a történetet, eközben pedig sok hasznos képességük is fejlődni fog, amellett, hogy jól szórakoznak.
Az önálló mesemondás segíti a szókincs bővítését, a beszédkészség fejlődését, a történetre való visszaemlékezés pedig a memóriát dolgoztatja meg. Természetesen a fantázia is szerepet kaphat a mesemondás során, hiszen a cselekményt a gyerekek bővíthetik, módosíthatják kedvük szerint.
A tartalom többi része a Játéktár tagok számára érhető el. A Játéktár tagságot itt tudod megvásárolni.